Betűk
Volt bennem gyomorgörcs rendesen, hogy a szöveget hogy tudom biztos kézzel felírni a falra. Persze minden ki volt próbálva, a filc is, a fal is, sőt megtörtént a Ludwigban az ominózus cirkuszi mutatvány is, szóval a technológia alaposan le volt tesztelve, de azon is nagyon sok múlik, hogy mennyire vagyok koncentrált, amikor nem remeghet a kezem.
Pontosan ilyen bögrém volt, amit még a Római Magyar Akadémián töltött ösztöndíjas idő után hoztam haza emlékbe. Ha jól emlékszem ez volt az egyetlen szuvenír, és különösen szoros kapcsolatban voltam a bögrével egészen addig amíg egyszercsak össze nem törtem. Komoly trauma volt, egy poszt is született belőle, de túl éltem.
Mindemellett nagyon külön élmény volt viszont látni a bögrém testvéreit. Valószínűleg ők is a STANDAban születtek még a 90-es években.
Na de a betűk:
Május elseje Olaszországban is munkaszüneti nap.