Ma van (volt) a Szelek Nemzetközi Napja (Globan Wind Day)
A Biennálé Iroda ma megosztott egy rövid kis bejegyzést annak kapcsán, hogy a szelek világnapja nem_művészeti_szempontból is aktulitást ad(hat) a Pneuma Cosmic projektünknek. Illetve annak, amit a széllel művelek már majd’ két évtizede.
Erre a megosztásra készülvén előbányásztam és restauráltam egy 2008-as munkát, mely oly kedves volt a szívemnek amikor készült, és oly kevés figyelmet kapott a maga idejében. Mára viszont már – legalábbis a használt technológia szempontjából – sokkal inkább egy archaikus leletnek tűnik, mint kortárs műnek.
Szemléletében és vállalásában viszont most sem áll távol az elképzeléseimtől.
A tárgyakért felforgattam a lakást.
A fájlokért felforgattam az archív wincestereket.
Elképzelhetetlen, hogy 2008 milyen messze volt, pedig olyan mintha csak egy rövid álom telt volne el azóta. A winchester csak akkor éledt fel, amikor egy kicsit megcsúszott a kezemben és odakoppant az asztalhoz. (Gyorsan le kellene menteni róla mindent, mert még egy koppanás már lehet, hogy nem jót, hanem rosszat fog tenni neki, és akkor oda a teljes TÜKÖR projekt dokumentációja.) A kiadvány hordozója és a bele kerülő korongok pedig a lakás legtávolabbi és legelporosodottabb sarkaiban kussoltak, és csak akkor bukkantam rájuk szinte teljesen véletlenül, amikor már majdnem feladtam a keresést.
A 4wind kiadványról van szó
4 db DVD lemez egy széthajtogathatós tokban, a négy lemez egy-egy órányi szelet tartalmaz, négy olyan szelet, melyek nagyon szépen látszanak a környezet átal megmutatva, de egyik sem viharos, egyik sem erősebb annál a kellemesen simogató érzést nyújtó szélnél, melyre nagyon szívesen gondolunk. Sokkal inkább illatok és lágy tapintások jutnak eszünkbe róla, és nem a vad rángatás és tépázó fenevadság.
A kellemes szél!
4 szél, 4 korong, és a lejátszóban (persze már senkinek sincs otthon DVD lejászója) 4 órányi felvétel egy-egy különlegesen egyszerű helyszínről, ahol nagyon finoman fúj a szél.
Négyszer hatvan perc.
A fájlok restaurálása sem volt egyszerű, sőt tulajdonképpen még az igazi munka hátra van. Letöltöttem, beszereztem, megvásároltam szoftvereket, melyekkel fel lehet skálázni a korábbi kis felbontású videókat. És ahogy az AI bíztatott a műveletre, erre a tipusú felszámolásra nagyon jól használhatók a meglévő AI eszközök, mert a lassú mozgással és egyébként jól ismert természeti formák megjelenításável nagyon jól tud bánni. Tulajdonképpen ez az a téma, amiben a legjobb végeredményre lehet jutni.
Már csak azt a rengeteg pénzt kellene rászánni, amibe a 4 x 60 perc upscale kerül.
Ha jól számolom 18 év telt el a korongok gyártása óta. De ebből semmi nem látszik rajtuk. Se a színek se a felületek nincsenek megkopva, iszonyatosan jó érzés volt kézbe fogni a lemezeket.
