Beszélgetés

melynek mottója a „siker” volt

a szó sokféle különböző jelentésében…

illetve meg is kérdőjelezve mindent…

…de nem tudom, hogy végül nem kanyarodtunk-e el nagyon a témától.

Illetve jelentsen is bármit ez a szó, beszélgessünk pont az ellenkezőjéről… is…

A diákok lelkesek és érdeklődők voltak, ami nagyon hízelgő, és boldogsággal tölti el a beszélőt.

Szabó Attila barátom volt a házigazda, ő hívott meg a beszélgetésre, és ő mutatott be a hallgatóinak.

És ő vette a kávét is az automatából, hogy jobban forogjanak a mondatok a számban.
Sajnos a kávéra mindig szükség van, mert különben nagyon csikorogank a mondatok. A legtöbbször így is, de így egy kávé után azért mégis gördülékenyebbnek érzem (legalább én) a szavak egymásutániságát.

És ha már erről a témáról beszélünk… elvittem magammal az én arany oroszlánomat, melyet egy trafikban vettem, ha jól emlékszem 4 euróért. Nagyon szép, olyan mintha valódi aranyból lenne, és az is rá van írva, hogy „Venezia”, nem lehet semmivel összetéveszteni.