A nagy sárga lefolyócsövekből
Azt gondolhatnánk, hogy amit könnyű (na jó, viszonylag egyszerű) volt megcsinálni itthon kis méretben, azt könnyű lesz megcsinálni valós méretben is.
Ez az állítás nem igaz.
A két ferde síkot belevágni a hengerbe… Első lépsben egy sablont kellett kivágni. És azon már lehetett mindent jelölni.
Azt nem fogom megtudni soha, hogy a sablon mennyire volt pontos, és az akkus flex a kezemben mennyire volt pontos…, de a síkok viszonlag rendben elkészültek. Még a vágási felület is viszonylag jól illeszkedik az elképzelt síkhoz.
A nagyon makacs (értsd sztatikus) mini-műanyag darabokat a folyóvíz hozza le a legjobban a felületről.
A ruháról meg semmi.
Olyan makacsul tapad és hozzákapaszkodik a nadrág rostjaihoz, hogy képtelenség tőle megszabadulni.
Úgy kellett már többször is hazajönnöm a villamoson és a metrón, mint egy kismalac.
fotó: Bodor Béla