„Áthatás”

Geometriai és más értelemben

Egyik nap szóba került a katalógus korrektúrája közben, hogy mit jelent az „áthatás” kifejezés a képaláírásban, amikor a nagy rajz kapcsán egy szélrajz és az MTA homlokzatrajzának áthatásáról beszélünk.

A rajz (al)címében áthatásnak neveztem azt, ami a szélrajzzal és a homlokzatrajzzal történik, amikor egymással interakcióba kerülnek.

Az interakciót tekintjeük egy térgeometriai szempontból érdekes jelenségnek is – ezért lehet releváns az áthatás szó használata,
illetve átvitt értelemben is vizsgálhatjuk az áthtatás, vagy az egymásra hatás jelenségét.

Viszont mindettől függetlenül ma egészen konrkét példák születtek a műhelyben,
két egymást merőleges tengelyben metsző henger áthatására.

Ha sikerülne pontosan fúrni egy kézi fúróval, akkor talán gemometriai szempontból is megállná a hely a kifejezés. Így viszont a valóságban kitérő tengelyű hengerekről van szó. A kitérő helyzet mértéke a pontatlanság mértékével azonos.

Ez a kép viszont egészen más művészettörténeti példákra utal.