de szerencsére nem tört össze
Ez volt az első esés a gömbbel, és tényleg nagy szerencse, hogy nem tört össze.
A szél simára fújja a havat, és a szántás göröngyeit teljesen elfedi. Nagyon nehéz egy ilyen felületen járni, ami a kamera mozgásából is szépen látszik. Ha sima terepen sétálok, akkor a lépések mozgását nagyon jól kismítja a kamera stabilizátora, de amikor ekkora döccenésekkel tudok csak lépni az sajnos a felvételen is meglátszik.
Szóval egy nagyobb gödör, vagy lyuk bújt meg a hó alatt, amit nem láthattam, és amikor beleléptem térdig sűlyedt a lábam. Ez éppen elég volt ahhoz, hogy az egyensúlyomat már nem tudtam megtartani és előre buktam. A gömb pedig a nyakamba ugrott, de szerencsére nem ütközött semmivel csak nehéz volt kimászni alóla. A kamera viszont (a bottal együtt) parittyaként repült vagy öt métert.
Január elsején a városlődi kálvária bejáratánál beszélgettünk egy helyi férfivel, aki valamilyen érdekes kilátást akart nekünk megmutatni, de mondta, hogy ne most menjünk, mert ő pár nappal ezelőtt egy hóval elfedett rókalyukba lépett, és kificamította a bokáját. Szóval veszélyes ilyenkor úttalan utakon mászkálni, mert bármilyen akadályt eltakarhaz a hó.