Az első összenézés
Szeptember elsején jártam Ilonánál Dunaszerdahelyen. A fevételt még aznap este begépeltettem egy online appal. A ChatGPT-t kérdeztem, hogy mi ajánl erre a céra, és nagyon készségesen mutatott legalább 6 különböző alkalmazást, amivel hang- vagy videóanyagot lehet lehet átiratni. Elégedett voltam a körültekintő válasszal, és a sok ajánlat közül az egyik működött is – bár rengeteg munka lesz még ezzel, mire olvasható szöveg lesz belőle.
Arra viszont jó volt, hogy lássuk a terjedelmet, és hogy el tudjunk kezdeni róla gondolkodni, hogy mi és mennyi maradjon meg belőle.
Első lépésben azt csináltuk, hogy Csibe is elolvasta, Luca is elolvasta, én is elolvastam (én persze egy csomót szerkesztettem már a nyers betűhalmazon előtte, úgyhogy én már olvastam egy párszor, mire nekiláttam elolvasni), és mindhárman jelöltük, hogy mely részeket lehet/kell mindenképpen kidobni, és mi az ami esetleg maradhat. Természetesen még egyáltalán nem biztos, hogy az fog maradni, vagy annyi fog maradni amennyi most jelölve van, de arra nagyon jó volt ez a próbálkozás, hogy lássuk a hármónk véleménye mennyiben van fedésben egymással.
Az megnyugtató, hogy amit kidobtunk, azt nyugodt szívvel dobtuk ki, mert ha mindhárman bejelöltük KUKAra, akkor biztos, hogy nem fogjuk később sajnálni.
Nem egyszerű munka ez, de muszáj ezzel is elbánni.
Azt egy picit sajnálom, hogy ez a munka is nálam landolt. Egyrészt, mert én ehhez nem értek, szerintem sokkal jobb, ha minden feladatot olyan ember csinál, aki megfelelő szakértelemmel tudja csinálni azt amit kell, másrészt mert nekem jobban áll a kezemben a rajzszén, ha kőrözök a papíron egy PITTel a kezemben, akkor sokkal hasznosabban telik az idő.
De a konkrét délután ettől függetlenül remek hangulatban telt, Lucával most nagy egyetértésben tudtunk haladni. És mellesleg (vagy egyáltalán nem mellesleg) korábbi konfliktust is – talán – sikerült tisztázni, ami viszont felettébb megnyugtató.